Egy jótét lélek fordulatos ifjúsága


Egy jótét lélek fordulatos ifjúsága

Kelt: 2017.05.08 Cimoldal

Egy jótét lélek fordulatos ifjúsága Az idei tavasz egyik jelentős regénye Bauer Barbara A leggazdagabb árva című könyve. Egy családregényen, egy lánygyermek felnőtté válásán át szemünk elé tárja a XIX. századi Magyarországot, nem csak a vidéki élet szépségét, hanem a nagyvárosi élet nyüzsgését is.

Gróf Wenckheim József már kétszer válik özveggyé, mikor 67 évesen megismeri a kulcsárnője fiatal leányát, és megkéri a kezét. Ezzel a lépésével magára haragítja az egész rokonságot, úgy tartja a legenda, hogy a testvére Károly, nászajándékba egy koporsót küldött, azzal a szöveggel, hogy inkább már erre lenne szüksége. Persze, hogy neheztelt az újabb házasságért, hiszen örökös híján, minden vagyon őrá szállt volna. 

A sors kegye folytán a házasságot azonban hamarosan gyermekáldás kíséri, 1849 tavaszán megszületik a gróf egyetlen gyermeke, Krisztina. A szülés után nem sokkal meghal a feleség és anya, az öreg gróf pedig tisztában van vele, hogy ő maga sem élheti meg a lánya felnőttkorát. Még éltében megpróbálja biztosítani lánya neveltetését, a legjobb emberekre bízza leányát. Benedek atya lesz a grófkisasszony gyámja, aki kellő szeretettel, és körültekintéssel terelgeti a kislányt. Szükség is van erre, hiszen az ország leghatalmasabb örökségéről van szó, amiből várhatóan majd megpróbálják kitúrni az ifjú örökösnőt. De nem csak pénzben mérhető gazdagságot örököl a leány, hanem szülei jóságát is, ezért egész életében azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen.

Az Ókígyósi birtokon – ma Szabadkígyós – nem kisebb emberek fordulnak meg, mint Jókai Mór, aki az Egy magyar nábob című regényét a lány édesapjáról mintázta. Erkel Ferenc, Munkácsy Mihály, Ybl Miklós, mind-mind vendégei voltak a kastélynak, legbüszkébbek mégis a császári pár látogatására voltak. Ez emlékezetes marad nem csak az akkor még gyermek Krisztinának, hanem Sisi császárnénak is, oly annyira, hogy később Krisztinát palotahölggyé választja. A fiatal grófnő a leggazdagabb árvaként nőtt fel, gazdagságát pedig tudása is gyarapította. Korának egyik legszéleslátókörűbb hölgye, aki nem csak a zene, irodalom az építészet terén volt roppant jártas, hanem egy gazdaság irányítását is férfiakat megszégyenítő tudással és határozottsággal látta el. Úgy tartotta, hogy mindent tudnia kell a birtok irányításával kapcsolatban, amit az édesapja is tudott.

Apja öccse, a „jó nagybácsi” Wenckheim Károly – hitelt adva a szóbeszédnek – évekig pereskedik a hatalmas örökségért. A sors fintora azonban, hogy fia, és Krisztina grófkisasszony egymásba szeret, az örökség így a családban maradt.

A regény sorait olvasva oda képzeljük magunkat az alföldi pusztába, a dohánytermesztő parasztok életébe, vagy a főúri bálokba, ahol a kisasszonyok hímzett legyezőik mögé rejtik piruló arcukat. Krisztina grófkisasszony a szemünk előtt érik ifjú hajadonná, részesei lehetünk életének legapróbb lépésének is. Osztozhatunk minden örömében, könnyében, feltárul előttünk igazi emberi jósága, ami méltán tette őt felejthetetlenné.

A Wenckheim család egykori gazdagságát még ma is számtalan épület - kastély, palota – bizonyítja. Legjelentősebb a budapesti neobarokk palotájuk, ami ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont. A szabadkígyósi kastély, - ami az ősi családi fészek volt – ma múzeumként működik, de ezen kívül még 31 jelentős építményt tudhattak magukénak. Azonban ezek csak tárgyak, míg Krisztina olyan hús-vér képviselője volt a családnak, akinek a fiatalkori életét feldolgozó regény – minket a késő utókort is - maradandó élménnyel ajándékoz meg.

 

Németh Tünde

 

 

  

 

 

Megosztás:


 

EZT OLVASTAD

LEGFRISSEBB HÍREK

CSATLAKOZZ HOZZÁNK



LEGOLVASOTTABB HÍREK

Az elmúlt 5 napban nem volt új cikk,
így nincs legolvasottabb sem.